Cantucci és más kekszek

Még mindig Toscana hatása alatt állok. Fantasztikus, hogy milyen világméretű felhajtást tudtak az étkezési kultúrájuk, gasztronómiai szokásuk körül generálni az olaszok. A pizza, a különböző tésztaféleségek – spagetti, makaróni, farfalle, penne, fusilli és még sorolhatnám – mellett, most a keksz félék izgatnak. A cantucci a nagy szerelmem.

Nem elsőre szerettem bele. A toszkán kávézókban a különböző kávék mellé kínálták. A kávék rendre nem ízlettek, de a süti, az isteni volt. Először ugyan gyanakodva kóstolgattam, keménynek találtam, de aztán rájön az ember a cantucci fogyasztásának a mikéntjére. Mártogatni, áztatni kell, mert hát ez egy édes, mandulás, kétszersült sütemény.
Igazi olasz recept alapján el is készítettem és hát a receptkeresgetés közben igazi biscuit fan lettem.

Különösen azok tetszenek, amik picit alaktalanok, nem annyira formázottak, látszik rajtuk a kézi megmunkálás. Még az elnevezésük is olyan aranyos. Mezze Lune - Mézes Hold. Cavallucci, magyarra fordítva a Lovasok Süteménye. Böngészve az internetet pedig kiderül, hogy ez egy sienai különleges édesség.

 Ez a szokatlan elnevezés utal a Palio di Siena-ra, Siena  középkorból származó legfontosabb lovas eseményére, melyet egy évben kétszer rendeznek meg. 4 nap végtelen ünneplés. Siena 17 contrada-jából, 10 versenyez a lovas gyorsasági futamban, a résztvevőket sorsolás alapján választják ki. 3 kör, majdnem ezer méter a táv. És a győztessel együtt a contrada-ja is "megdicsőül".

És a kis kitérő után jönnek a lekvárral, csokoládéval töltött sütemények. És megint egy aranyos elnevezés - Baci di Dama, azaz Hölgyek csókja. Aztán mandula és mogyoró minden mennyiségben.